Petneházy Attila magyar-magyar kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztos
Petneházy Attilát sokan a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeként ismerték, majd 2010-től a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási, Kulturális és Sportbizottságának lett a tagja, 2014-től pedig egy cikluson át Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1-es számú választókerületének országgyűlési képviselője volt. Tavaly novembertől egy újabb titulusban kezdett dolgozni, a magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos lett.
Az új megbízatás 2018. november elsején kezdődött, bár nem teljesen érzi újszerűnek a feladatot, mivel korábban országgyűlési képviselőként már részt vett a Nemzeti Összetartozás Bizottságának munkájában is.
Ez nagyban ezt a területet fedte, jelesül, hogy a Kárpát-medence magyarságát vette céljául. Rengeteget utaztunk mindenfelé a Kárpát-medencében, magyar közösségekhez, az ő problémáikat próbáltuk meg körül járni és felmérni, egészen délvidéktől csángóföldig, felvidéken át mindenfelé. Ennek köszönhetően az embernek lett egy fajta helyismerete, lett egy fajta ismeretségi köre, aztán már-már baráti köröknek is nevezhetem ezeket és tulajdonképpen így csöppentem bele ebbe az új feladatba és ez nagyban megkönnyítette az én helyzetemet is. Egy másik dolog, ami szintén megkönnyítette, hogy az első hónapban színházakat látogattam, kulturális intézmények vendége lehettem. Színpadon eltöltött harminc év van a hátam mögött és ennek köszönhetően nem is volt talán olyan intézmény, ahol eddig ne találtam volna egy-két ismerőst, régi játszó társat és a legtöbb határon túli magyar társulat színpadán is már álltam, mint vendégjátékok szereplője
– közölte a politikus.
Petneházy Attila korábbi munkásságának saját bevallása szerint olyan előnye is van, hogy félszavakból is megérti azt, amikor egy adott társulat, egy adott vezető elmondja, hogy milyen problémái vannak.
Az első körben ez is a feladatom, felmérni azokat a nehézségeket, azokat a megoldásra váró feladatokat, amik a kinti magyar társulatok előtt állnak és megkérdezni, leülni velük, hogy ők hogyan látják saját maguk sorsát. Egy valamit az ember, ha mást nem is, mondhatnám, a művészet világában megtanulja az alázatot és ehhez a feladathoz, amihez nekem most szerencsém van ellátni, ehhez nagyon nagy szükség van alázatra, mert egyszerűen csak figyelni kell és nagyon érzékenyen kell figyelni. Csak így lehetséges, hogy valóban meghallja az ember azokat a mondatokat, azokat a problémákat, amiket neki elmondanak. Mondhatnám azt is, hogy egyszerű dolgom van, mert csak fel kell ezeket jegyezni és még azt is megkérdezheti az ember, hogy miképpen segítsen, mert semmi esetre sem szabad azt mondani, hogy a ti állapototok most ilyen és ilyen, beleszólni semmiképpen nem szabad
– hangsúlyozta a miniszteri biztos.
A miniszteri biztos szakmabelisége az elfogadását és a segítségnyújtását is megkönnyíti az új helyzetben, főleg azért, mert ahol eddig járt, a legtöbb helyen a vezetőt is személyesen ismeri. Ez egy kicsi szakma, ahogy Petneházy Attila fogalmazta, így ez elkerülhetetlen.
Ha mást nem, csak hallomásból is tudunk egymásról, szerencsés esetben nyomon is követik a színházak a többi társulat munkáját, úgyhogy az ember tényleg megfelelően és megfelelő stílusban próbálja a látogatás során tálalni azt, hogy miért is jött. Ennek is köszönhető, hogy nagyon nyitottak. Problémák pedig sajnos vannak van. Megfogalmazódtak bennem már régebben is olyan dolgok, hogy mégis milyen módon lehetne segíteni, de mondom még egyszer, ezt is meg kell kérdezni, hogy valóban jól látom-e az adott helyen, hogy ez-az lenne a segítség. Bizonyos célokat ki kell tűzni és azokat megcélozni, nem szabad százféle dolgot. Ezeket a dolgokat türelmesen végig járva türelmesen meg kell kérdezni minden kulturális intézményben és mindenhol valóban közösen kell kialakítani azt, hogy mik is lennének azok az irányok, amelyek tényleg előre mozdítanak
– tette hozzá Petneházy Attila.
A magyar-magyar kulturális kapcsolatokhoz természetesen nem csak a színház tartozik, hanem például a fesztiválok is, Kolozsváron is többször járt már a miniszteri biztos ilyen ügyben.
Kolozsvár most az egyik legnagyobb magyar közösség számszerűleg, nem százalékos arányait tekintve, mert nyilván Székelyföld központjának szokás nevezni Marosvásárhelyt, bár ezt a kolozsváriak némi kritikával szokták illetni. Múltkoriban éppen Kolozsvár főterén megróttak, hogy mindig átrohannak itt az emberek, mikor mennek Székelyföldre meg visszafelé is csak átrohannak Kolozsváron. Mondtam, hogy ne őrjítsetek, éppen itt állunk Kolozsvár főterén és itt is alszom, éppen három találkozót szerveztetek ti is, úgyhogy nekem nem mondhatjátok ezt. Na egy szó, mint száz, most ennél fogva és nyilván nem csak ezért, de a színház igazgatóval és a kolozsvári napok szervezőjével is találkoztam, mert ezek a dolgok nagyon szorosan összefüggenek. Nyáron megkértek, hogy a kultúra identitás teremtő erejéről próbáljak meg egy beszélgetést vezényelni. Érdekességekkel kezdtem el, mik is azok az emblematikus előadások, amelyek születtek az elmúlt évtizedekben Magyarországon és amik a magyarság tudatot erősítik és mondanom sem kell ezt határon túl sokkal jelentősebb hangzatú mondat. Ez sokkal mélyebben érinti meg a kint élőket
– mesélte a miniszteri biztos.
Petneházy Attila feladata továbbá, hogy segítse a határon túli magyar fesztiválok szakmai előkészítését, kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, testvérszínházi együttműködéséket épít, illetve igény szerint támogatást nyújt a színész és színházi szakemberek képzéséhez.
Legutóbbi hozzászólások